• Élménykeresők boldogsága

    Te tudod mi a szenvedélyed, vagy elkötelezettséged? Lehet, hogy nincs, vagy csak búvó patak?
    Mindkettőre jellemző, hogy talán a legnagyobb motivációs erő tud lenni, maximális bevonódást /elköteleződést/ kíván, óriási energiák megmozgatására képes.
    Ahhoz, hogy valamit szenvedélyesen akarjunk, elég egy fantáziakép. Az élménykereső felnőtt önellátó, nem függ társtól, környezettől.
    >>>
     

  •  


  • Ha szingli vagy...
    Kaotikus világunk, kaotikus terméke a szingli jelenség.
    De talán azzal sem vetem el túlzott mértékben a sulykot, ha azt mondom, hogy a fejlett társadalmak „betegsége”. A kialakulása és tartós fennmaradása egyféle tudathasadásos állapotot feltételez.
    >>>
     

  •  

  • Sokszor lerágott csont
    Van egyetlen háziasszony a ma élők között, 40 alatt, aki kis kockás füzetében - na jó excelben, vezeti külön a konyha költéseit?
    Hozzátok ide, rögtön bigámiát követek el!
    A zabálás lobogóján a jelszó; amit ma megehetsz, ne halaszd holnapra, jobb ma két túzok, mint holnap egy, úgyis egyszer élünk, vagy valamiben úgyis meg kell dögleni.
    >>>

  •  

  • A tamagucsi szülő
    Az odaadó figyelemnél nincs nehezebb. Egyfelől jó megfigyelőnek, empatikusnak, fegyelmezettnek és egy kicsit könyörtelennek kell lenned.  Tudod a választ, mert közben lehet mást is csinálni, például tévét nézni, újságot olvasni, vagy netezni. Az a téveszméd, hogy az élet nagyon rövid, és minden pillanatát ki kell használni. Akkor tudsz többre jutni, ha egyszerre két – három dolgot is tudsz csinálni. Zsonglőrködsz. És néha a szabad kezeddel – oda sem figyelve – megsimogatod a gyerek fejét. >>>

  •  


  • Elvárásaink
    Látni és láttatva lenni.

    Lehet-e valaki az itt és most-ban úgy, hogy senki nem számol vele, talán még saját maga sem?

    Lehet–e feszültségek nélkül élni úgy, hogy nem vesznek tudomást az emberről, hogy nem tudni miért történnek meg velünk dolgok,
    amiből mi kimaradunk?
     >>>

     

  •  


  • Párterápia, családterápia
    Az élet egyre nagyobb kihívás elé állítja az egyént, a túlhajszoltság érzése miatt, sem magára, sem a másikra nem tud figyelni, sebeket ejt, és szerez be, szociális viszonyai meggyengülnek. A szereptévesztésből fakadó hibák ismétlődnek, újabbal keverednek, amíg olyan káoszos lesz körülötte minden, hogy tetteiben már saját magára sem ismer – teljes rövidzárlat áll be. >>>
     

  •